| |
Budapest született
1946-án. A filozófiai tudomány doktora 1991 óta. Az ELTE Esztétikai
Tanszéke egyetemi tanára, a Holmi c. irodalmi kulturális folyóirat
társszerkesztője. Az esztétika tudományának egyik jelenkori
legeredetibb és tanárként és közéleti személyiségként legnagyobb
hatású művelője. Álláspontját a műalkotás kulturális helyének
kijelölésében a hagyományos megközelítésmód és a modern
kezdeményezések közötti elméleti egyensúlyteremtés szándéka
jellemzi. Nemzetközi tekintetben is jelentős kezdeményezése a
műalkotásnak mint történelmi ténynek s a vele foglalkozó
interpretatív irodalomnak filozófiai elemzése. Nem szobatudós:
elméleti álláspontjával mindig egybehangzó nézeteit műkritikusként
és publicistaként egyaránt, az általa nagyra becsült szabad
véleménynyilvánítás elve alapján mindenkor következetesen hozza
nyilvánosságra. Első jelentős könyvét Walter Benjaminról írta. Abban
az időben Benjaminnal még alig foglalkoztak és Radnóti így a maga
korában új területre lépett [Gary Smith (Ed.): Benjamin. Philosophy,
Aesthetics, History. "Tisztelt közönség, kulcsot te találj "
(Tanulmányok Benjaminról, Dvorákról, Heideggerről, Panofskyról,
Rieglről, Warburgról.), Krédó és rezignáció. (Esztétikai-politikai
tanulmány Walter Benjaminról.)] Amerikában máig nagy tisztelettel
emlegetik ezt a könyvet az esztétikával foglalkozók. A misztika és
líra összefüggéséről írott műve A szenvedő misztikus (Misztika és
líra összefüggése) megint csak filozófiai eredetiségről tett
tanúbizonyságot. Radnótinak sikerült egy alapvető filozófiai és
vallási magatartás és az esztétika közötti kapcsolat megteremtése.
Érdeklődése a kultúrfilozófia felé fordult, de ezen műveiben is
mindig a jelen új kérdései foglalkoztatták.
Ajánlók: Heller Ágnes, Marosi Ernő, Vajda Mihály |
|
